Tartsa a Tarcsa? Nyelvtörténeti elméletek a település nevének kialakulásáról
A KIKE helytörténeti kutatómunkája részeként régóta gyűjti azokat a – nyelvészeti vagy történettudományi szempontból megalapozott – elméleteket, amelyek közelebb vihetnek a településnév eredetének megismeréséhez. Habár nem valószínű, hogy a pontos magyarázat valamikor is megállapítást nyer (tekintettel arra, hogy az első írásos említés csak 1467-ből származik, a forrásanyagokban pedig elvétve találkozni a település nevével a 19. századot megelőzően), mégis fontosnak éreztük, hogy az eddig megjelent tanulmányok közül a tudományosan leginkább megalapozottnak látszókat közreadjuk. A következőkben a 200 éve Köröstarcsán született Szabó Károly (1824–1890) történész, műfordító, az MTA rendes tagja, továbbá Zsolt Zsigmond (1908–1980) névtankutató és Horváth Lajos ( 1938–2022) helytörténész, levéltáros munkáiból olvashatnak részleteket.
Körös-Tartsa helynevei (részlet)
„Tartsa néven Magyarországban 7 falu és 5 puszta ismeretes, u. m. Körös-Tartsa Békésben, Ér-Tartsa Biharban, Erdő-Tartsa Nógrádban, Csík-Tartsa és Kis-Tartsa Pestben, Tartsa (Andau) Sopronban, és Tartsa (Tatzmansdorf) Vasban, falvak, – Nagy-, Kis- és Szél-Tartsa (azaz szélső Tartsa) Biharban, Tartsa Hevesben és Tartsa Baranyában, puszták. Hogy ezen csekély kivétellel ma is magyarság állal lakott helyek nevének magyarnak s épen azért is, mert oly különböző vidékeken oly sokszor föllelhető, jelentő szónak kell lenni, nem alaptalan következtetés. Értelme következőleg fejthető meg: az alföldön a tarts szót meredek part, úgy nevezett kapaszkodó értelmében ritkán ugyan, de meg lehet hallani, péld. ennek vagy annak a halomnak, hátnak nagy tartsa van (mely a szekeret a fölhaladásban föltartja, s hol viszont a lemenetelben a kocsit tartani kell), itt vagy ott a Körösnek erős tartsa van. Tarts tehát meredek emeltséget, vizek mellett magos partot jelent, mely az árvizet föltartja, se tekintetben Körös- és Ér-Tartsa neve fekvésüknek megfelelőleg helyesen választottnak mondható. Erdő-Tartsa mindkét oldalról meredek, s ma is részben erdős völgyben, Csík- és Kis-Tartsa szintén emelkedő hegyek közelében fekszik, s így ezekre is e név méltán alkalmazható; a többi Tartsákat, fekvésüket nem ismervén, ez úttal mellőzöm. Megjegyzendő, hogy a Tartsa név vég a betűje nem egyéb, mint a régi hangzóbb magyar nyelvben a mássalhangzón végződő szók után az utolsó szótag magánhangzójához rokon oda lehelett magánhangzó, mely a palócoknál s némely vidékeken máig is hallható, péld. annaka, enneke, katonánaka, ezérte.”
(Forrás: Szabó Károly (1851): A magyar helynevekről. Új Magyar Muzeum, 2. évf. VII. füzet, 372.)
Tarcsa
„A török uralom alatt még népes falu a „felszabadító” harcok idején teljesen elnéptelenedik. Puszta lesz. De a neve tovább él a szomszéd falvak népe tudatában. Ismerik pontosan, s ennek nyomán újrajelölik egykori határait is. Uradalmi major létesül itt, s ma is népes lakotthely Szentlőrinc határában. 1967-ben 323 lélek lakja. Vajon mikor, kitől kapott nevet ez a hely? S mi okozta, hogy e név oly időtálló? A XIV. században a pápai tizedjegyzékekben már szerepel Tarcsa (Tarcha), sőt – valószínűleg tévesen – Korcsa néven is. így tehát plébániás, templomos hely. A XIII. században (1290) „Torcha” néven jön elő, azaz nevét korábban zártabban ejtették. Ennél korábbi okleveles adatokat nem lelünk róla, a korábbi időkre csak maga a név mutathat vissza.
Törzsi település?
Előző írásaimban már említettem, hogy a Tarcsa nevű föld a Keszi törzs nemzetiségének szállásai mellett fekszik. Sőt, a Tühüttől és Bogártól leszármazó nemzetségi tagok szállásai úgy körülövezik, hogy lehetetlen feltennünk a törzsi településektől független keletkezését. A „Tarcsa” és a Keszi törzsi vezéri nemzetség szoros kapcsolatára utal az is, hogy a Sopron megyei Tétény (Tühütüm) közvetlenül határos egy Tarcsa nevű településsel. De a Bodrog és Hernád tiszai torkolata között elterülő Tétény nemzetségi földön Tühüt fia Horka és Horka fia Zombor szállásai között is feltűnik Tarcsa. A XIII. században már oklevél említi. Sőt! A Horka fia Gyila és Zombortól leszármazó Maglód nemzetség Pest megyei szállása tövén is ott található Csík- és Kistarcsa. Ezek után úgy érezzük, már le is szögezhetnők: Tarcsa a Keszi törzs vezéri nemzetségének egyik településneve. A dolog azonban nem ilyen egyszerű! Ugyanis vannak Tarcsa településneveink, melyeket nem lehet beleilleszteni a Tühüt nemzetségi szállások rendjébe.
A tanulmány mellékelt illusztrációja (a feliratozást digitálisan felújította: Ruzsa Bence)
A név töve: Tar
Egyszer már megkockáztattam az állítást, hogy az ilyenféle helynevekben: Bója, Szata, Gyala, Bogota, Boda, Kálla, Tarda, Tarcsa stb. az „a” utóhang-birtokosrag. Azaz annyit jelent, hogy az illető névvel birtokbavett föld: Szat-é, Gyál-é, Bagat-é, Kál-é, Bod-é, Tarcs-é stb. Sőt, az is nyilvánvaló, hogy a Tarcs helynevekben, akár személynév, akár más eredetű a szó, a „cs” is képző, éspedig vagy kicsinyítő, becéző, vagy helynévképző. A név puszta töve tehát: Tar. No, igen, de ha a Tarcs-ban a „cs” képző, úgy ez teljesen esetleges. Ha itt Tarcsa van, másutt -s, -d, -n, képzővel alkalmasint a Törd, Tárd, Tarcs, Tarn szerepelhet hasonló funkcióban. S például a borsodi vagy a Somogy megyei Tárd jelentheti ugyanazt a fogalmat, mint itt a Tarcs. Még tovább menve: mint láttuk, a Tárcsát korábban Torcsanak ejtették és írták, a Tard-ot korábban Torának, a Tordát korábban Turda-nak írták, így bizonyára a Tarcsa is az okleveles kort megelőzően – Turcsa. Azon kívül az erdélyi Turda-Torda, az északbaranyai Torda-Liget, Tékes és Varga határán feküdt – s a délbaranyai Torda-Tarda-1913-ban! – Dárda! – Valószínűleg ugyanúgy a Turd-é, Tard-é jelentésű, ahogy a Tarcsa-Tarcs-é.
Tar és Kacs
Namármost: a borsodi Törd (1220: Törd) szomszédja Kács (1200: Kasu, 1248: Kach), a somogyi Tárd (1229: Törd) szomszédja Hács, a délbaranyai Tarda szomszédja Kács (1323: Terra Kaach, 1913: Kácsfalu), s az erdélyi Tordától délre Kács-ot (1389; T. Kacz, Kach) találunk. Úgy látszik tehát, hogy a Kács nevű személynek valamilyen „ragadvány neve” volt a Tor-Tar, hisz a két név szinte törvényszerűen egymás mellett tűnik fel, s a Tar sorozatosan -d képzővel vált helynévvé. De Pest megyében, Dunakeszi mellett, azaz a Keszi törzsi szállásföld szomszédságában a két név (Tar és Kás) összevontan: Tarkás alakban is feltűnik. 1900-ban lakott hely Szód határában. Ezek után nagyon érdekes, hogy Győrffy György szerint az északbaranyai Torrós és a Torontói megyei Tarras egyaránt Tarhos, azaz Konstantin császár által „Árpád” elsőszülött fiaként említett „Tankatzusz” nevét őrzi. Az állításnak igaznak kell lennie, mert mindkettő szomszédságában Torda található. Karácsonyi Jánosban már 80 éve felmerült a gondolat: Torkács és Tormás nevében a Tor-Tar elő- és a Kács, Mécs utótagot nem kell-e külön választanunk? „Ez esetben – írja – a „tar” jelző a „Kás” személynév előtt”. S valóban: ha arra gondolunk, hogy Tarkócs fia Teveli (Konstantin császárnál Tebelész), de annak fia Tormás (Tormatzusz), akkor felmerülhet bennünk a gondolat, hogy itt olyan „ragadvány-névről” van szó, mely valami „tisztséget” jelöl. Melyet Tarkács birtokolt, Teveli nem, de aminek Tarmács ismét birtokában volt. S az is valószínű, hogy Teveli idején, amikor az árpádfiak nem voltak a tisztség birtokában, valaki más pl. Tor-Csák (Dursacl), vagy a Keszi törzsi vezéri nemzetség egy tagja volt Tar(cs). Namármost: Konstantin qöröq császár említi, hogy Tormács Bulcsúval együtt járt nála s nyomatékosan közli, hogy Bulcsu a karcsa méltóságot viseli, akárcsak Kál, az atyja. Azaz a méltóság itt is öröklődik, akár a Tarcs „Árpád” elsőszülöttjének ágán. Igen, de fejtsük le a Karcsa-ról Ugyanúgy az -a ragot és a -cs képzőt, mint az imént a Tarcsa-ról lefejtettük, s marad a „Kar” („Har”), avagy zártabban ejtve a Kur-Kor, Hur-Hor. Mintha ezt a méltóságnevet már ismernők ilyenféle kapcsolatokban: Kur-Put, Kor-Pat, Hur-Pat, s Kur-Szan, Kor-Ond, Har-San stb. S ha e karcsa – méltóságnév, nyugodtak lehetünk, hogy tarcsa is az. Még az esetben is, ha e szónak a magyarban „kopasz” jelentése is van!
Több mint ezer éves
S melyik a magasabb méltóság? Konstantin császár erről is szól. „A karcha méltóságnév, akárcsak a gyila is, mely utóbbi azonban nagyobb a kardiánál.” Na igen! De a császár többre értékeli a Tormács-ot, „ki a mi barátunk” – írja, mint Bulcsút, a korcsát. Hisz Termatzuszt előbb említi, s így rangban Bulcsu elé helyezi. Azaz Tar-Mács viselte a magasabb, nyilván a qyila méltóságot. S így Tar-gyila, illetve a nevek szinonimák. S még egy: a Képes Krónika szerint Géza fejedelem idején Koppány volt a „dux”, azaz a gyila, a trónörökös herceg… A krónikák szövegéből azonban nehéz kianalizálni, hogy Koppány, avagy atyja: „Calvus Zyrind” volt-e a „dux”, esetleq mind a kettő. Igen ám, de, mint látjuk Zyrind jelzője „Calvus”, amit magyarban rendszerint „Tar”-nak fordítanak! S az 5 neve éppen a dukátus (hercegség) területén ily ősi alakban is ránk maradt: Tumu Szöverin, ami mai nyelven: Tam(a) Szörind. Azaz a „dux” = tur-tor-tar. A kérdés tárgyalására még alkalmasint visszatérünk. Addig is a baranyai Tarcsa és „Dárda” neve nagy méltóságra, múltra utal, s e név biztosan több mint ezer éves.”
(Forrás: Zsolt Zsigmond (1974): Tarcsa. Dunántúli Napló, 31. évf. 209. sz. 6.)
Kistarcsa falu kezdetei
„Tulajdonképpen nehéz feladat áll előttünk, viszonylag kevés írott forrás birtokában megrajzolni két azonos nevű és szomszédos település keletkezésének a történetét. Ez a falu (vagy falvak) Tarcsa (Tharcha), ezen a néven első okleveles említése egy 1352. máj. 3-án kelt határjárásból való.
Tarcsa helyneveink – elég sok van belőlük a Kárpát-medencében – puszta személynévből keletkeztek magyar névadással, és így helyneveink kora Árpád-kori egyik típusához és rétegéhez tartoznak. A helynév alapjául szolgáló személynév a magyar tar, azaz tarka melléknévből származik kicsinyítő képzővel ellátva. A személynév eddig ismert legkorábbi írott előfordulása 1211-ből való. Más vélemény szerint ez a személynév a torsa, tarsa közös főnévből származik, mely a régi magyarságban marhát jelentett, természetesen jó értelemben, vagyis érték, vagyon, gazdagság vonatkozásában.”
(Forrás: Horváth Lajos (1988): Kerepestarcsa története. Kerepestarcsa Nagyközségi Tanács, Kerepestarcsa. 37.)
A település nevének változatai
A település neve az egyes történelmi feldolgozó munkák szerint az alábbi változatokban jelenik meg:
1467: Felsőtarcsa (első okleveles említés önálló településként)
1546–1590: Kistarcsa, illetve Kis Tarcsa
1553: Fewlsewtharcha
1565: Felsewtarchyah
1571: Felső Tarchya
1578: Felseo Tarczya
1646: Felső Tarczia
1674: Kis Tarcsa
1678: Kis Tarcza
1695: Puszta Tarcsa
1698: Pusztatarcsa
1734: Felsőtarcsa
1773-1808: Klein-Tarcsa, Malá-Tarcsa, Kisch-Tarcscha
1850: Kistarcsa
1900: Kis-Tarcsa
1900–1979: Kistarcsa
1979–1994: Kerepestarcsa néven összevont nagyközséget alkot Kerepessel
1994 óta: Kistarcsa
(forrás: Horváth Lajos, Kovacsics József (2000): Magyarország történeti statisztikai helységnévtára: Pest megye. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest)
Közigazgatásilag a 19-20. században a legjobban dokumentált a névviszony. A belügyminiszter 1900. október 18-án kelt 91.057. számú rendeletével Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községneveit a község- és egyéb helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk 2. §-a alapján állapította meg: a korábbi „Kis-Tarcsa” helyett a rendelet értelmében a „Kistarcsa” községnevet kell a továbbiakban alkalmazni.
(forrás: Belügyi Közlöny, 1900. 19. sz. 429.)
